„Földjét haloványsárga levelek borítják, oly szépen, mintha nem is a szél, hanem gondos kéz hintette volna el.
A sudarak oly egyenesek, oly merészen állnak, mint a templom oszlopai. A koronák is úgy érnek össze, mint a bolthajtás ívezete, de a bükkerdõ bolthajtása kacagó zöld,
s mesterlyukain ... a tiszta kék ég nézeget be,
belopódzik rajta a napsugár.” (Herman Ottó)